Be kell vallanom töredelmesen, hogy az csak óriás palacsintára a megtérülést felépítő éttermeket szemfényvesztésnek gondoltam. Ennek okáért – emlékeim szerint – soha nem voltam, nem ettem ilyenben. A közvetlen lakókörnyezetemben felbukkant palacsinta bár emiatt, meg nyilván gyerekeim okán is birizgálta a fantáziámat. A fenti távolságtartás miatt eddig, illetve a múlt hétig elhessegettem a próba lehetőségét. Karácsony előtt viszont az eluralkodó éhség, és a falatozási listámon egyre előkelőbb helyen szereplő hortobágyi elérhetősége a kínálatban “beparancsolt” a koradélután egyébként üres étterembe.