Diótorta a la Hegyi Barbara

Nem tudok nem időt tölteni a főzéssel, meg most már egyre inkább a sütéssel, plusz a szakácskönyveimmel. Továbbra is erőteljes favorit Hegyi Barbara két szakácskönyve, amelyek közül most ismét a menüket ajánló Alkalomadtánból osztok meg egy édességet, illetve nem is annyira magát az édességet, mint inkább az elkészítéséhez kapcsolódó élményeimet.

Mivel a könyv maga 2014-ben jelent meg, veszem a bátorságot, hogy a receptet is leírom, meg a saját küzdelmemet és végső sikerélményemet is.


Diótorta 8-10 személyre

Tészta

  • 220 gramm dió
  • 7 evőkanál cukor
  • 7 tojás
  • 1 narancs héja
  • vaj a tortaforma kivajazásához
  1. A sütőt előmelegítem 180 fokra.
  2. A tojásokat szétválasztom.
  3. A tojássárgákat kikeverem a cukorral
  4. Apránként hozzáöntöm a darált diót és a narancs lereszelt héjját.
  5. Felverem a tojásfehérjéket, majd óvatosan a diós masszához forgatom.
  6. Kivajazok egy 23 centiméter átmérőjű sütőformát, beleöntöm a tésztát, és 20 percig sütöm.

Krém

  • 220 gramm darált dió
  • 250 ml tejszín
  • 7 teáskanál cukor
  1. A tejszínt kemény habbá verem.
  2. A diót addig darálom, amíg ki nem csapódik belőle az olaj.
  3. A cukrot összekeverem a dióval, és óvatosan a tejszínhez keverem.

A tejszín kikeveréssel eléggé megszívtam, mert az első habtejszín jó eséllyel romlott volt. A második, amit meg az este közepén mentem el venni éjjel-nappaliba – amikor a konyha már a süti közepette szaladt szanaszét – nem volt hideg, szóval nem kevés ideig tartott, mire kemény habbá sikerült verni, de végül sikerült.


A kész torta nekem egy nem ugyanolyan széles változat lett, mert nem tortaformában, hanem egy jól kivajazott tűzálló tálban sütöttem meg a tésztát.


A recept vége: amikor a tészta megsült és kicsit meghűlt, akkor a krémet rá kell simítani a tetejére, végül kevés juharszirupot vagy mézet csorgatni rá.


Emiatt aztán a krém is igazodott a csonka henger szélességében csökkenő jellegéhez. Viszont egészen parádésan, mindent felülmúlóan dió ízű. Ez az én diómániámhoz kiváló passzolt, szívesen ettem minden falatját. Azt hiszem, ez nem csak ünnepi alkalmakra, de dió szezonban (ha van ilyen) akár egy hétvégi ebéd végére is remek édesség.

Szólj hozzá!